Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Iskolánkról

 

Az iskola alapításának előzményei

Iskolánk alapítója, Pálóczi Horváth István azok közé a nagybirtokosok közé tartozott, akik a néppel, az emberekkel való foglalkozást kötelességüknek tekintették. Az oktatás ügyét ezért pártolta és támogatta egész életében. Azt vallotta, hogy a népoktatás adhatja meg a nemzet kulturális felemelkedését.

Mint nagybirtokos azt is jól látta, hogy a mezőgazdasági gazdaképzés milyen fellendülést hozhatna a kisgazdaságokban, és ezzel az egész magyar mezőgazdaságban. A gazdaképzéssel kapcsolatosan megfogalmazott elképzeléseit tettek is követték, amelyeket felesége is támogatott. Házasságkötésük 25. évfordulóján - 1910. november 23-án - közösen határozták el, hogy a község központjában fekvő belső telküket felajánlják egy bentlakásos gazdaképző intézet céljára, a rajta levő épületekkel, valamint 20 magyar hold földet a képzéssel összefüggő gyakorlatok oktatása számára. A terv megvalósítását Katona Ilona betegsége, majd 1913-ban bekövetkezett halála, azután pedig az I. világháború és az azt követő mostoha körülmények késleltették.

 

A felajánlás

1922-ben a politikai és a gazdasági helyzet konszolidálódása után, Pálóczi Horváth István elérkezettnek látta az időt a feleségével közösen elhatározott, közcélú adomány megtételére. Ez év október 5-én iktatták be vitézi birtokaiba Örkényben vitéz Békési Csanády Frigyes nyugalmazott gyalogsági tábornokot. Ezen az ünnepségen tette meg alapítványi felajánlását Pálóczi Horváth István vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a Vitézi Rend megalapítójának.

A felajánlással az volt a célja, hogy egy internátussal egybekötött gazdasági népfőiskola létesüljön Örkényben abban a székházban, amelyet a Vitézi Rend számára adományozott. A 20 magyar hold földet - amely egy elfogadható kisgazda birtoknak felelt meg - arra szánta, hogy az internátusban elhelyezett földműves fiatalok itt sajátítsák el a belterjes gazdálkodás bevált módszereit.

Az ingatlanok felajánlása, „Felajánlási okiratban” történt. A felajánlást, bejelentésének megtörténte után, még az elfogadás előtt sem lehetett visszavonni. Az ingatlanokat tehermentesen ajánlotta fel a kormányzónak, aki a felajánlást 1922. november 5-én a Vitézi Rend részére elfogadta.

 

Az iskola alapítása

Az iskolát Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Pálóczi Horváth István és felesége, Katona Ilona alapította 1926-ban. Az iskola alapjait azzal rakták le, hogy 4 kat. Hold 225 négyszögöl belső telket, a rajta lévő épületekkel, és 15 kat. Hold vitézi telket ingyen adományoztak a Vitézi Rend részére abból a célból, hogy Örkénybe a vitézek és várományosaik, valamint a kisgazdák fiai részére gazdaképző iskola létesüljön.

Az adományozók között szerepelt Fülöp Józsiás Szász Coburg és Gothai királyi herceg, a gróf Koháry és nádor Szász Coburg és Gothai hercegi hitbizományok haszonélvezője is, aki mint szomszédos nagybirtokos a pusztavacsi birtokaiból 200 kat. hold földet, Örkény község pedig 1 kat. hold területet adományozott ingyen az iskola részére. Mayer János, a akkori földművelésügyi miniszter az iskola működését a 66.625/1926. IX. 1. sz. alatt július 3-án kiadott rendeletével hagyta jóvá.

 

 

Az iskola célja

A gazdaképző iskola célja az volt, hogy a Vitézi Rend telkes vitézeit és vitézi várományosait, valamint a keresztény vallású kisgazda fiatalokat hazafias szellemben nevelje, és tanult gazdákká képezze, továbbá hogy gazdasági és kulturális előadásokat, tanfolyamokat tartson a gazdatársadalom részére, és a hozzáforduló gazdákat tanáccsal lássa el.


Az iskola ünnepélyes felavatása

A felajánlás elfogadása után megkezdődhetett az iskola kiépítése. A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolája 1926. november 20-án kezdte meg működését.

Az iskolát Horthy Miklós kormányzó, a Vitézi Rend megalapítója és főkapitánya avatta fel 1927. június 12-én. Az avatáson a Vitézi Rend és a közélet számos vezetője is megjelent: többek között miniszteri osztálytanácsos, országgyűlési képviselő, főszolgabíró, a minisztériumok, vármegyék, kamarák tisztségviselői. A megjelentek névsorából megállapítható, hogy a Vitézi Rend Gazdaképző Iskolájának avatása jelentős esemény volt.

 

Horthy Miklós kormányzó ünnepi avatóbeszéde

„Midőn a Vitézi Rendet életre hívtam, azt volt a célom, hogy a vitézeket ne csak nemzetvédelmi vonatkozásban, hanem gazdasági téren is példaképpen állítsam a nép elé, mint annak természetes vezetőit.

Mihelyt a kezdet nehézségeit sikerül leküzdeni, a vitézi telkeket mintagazdaságokká kell átalakítani. Ha a földmívelő nép ezen kis mintagazdaságok kapcsán a többtermelés gyakorlati hasznát látja, meg fog győződni annak múlhatatlan szükségességéről.

Meg fogja érteni, hogy földjéből nemcsak saját kenyerét kell előteremteni, hanem annyit kell termelnie, hogy azzal embertársainak és így hazájának javát is előmozdítsa.

A többtermelés előfeltétele a gazdasági tudás és képzettség. Csak a tanult gazda képes arra, hogy azt a haladást, amely gazdasági téren folytonosan mutatkozik, megértse és annak előnyeit okszerűen kihasználja.

Képzett gazdákká kell tehát nevelnünk a vitézeket és azok várományosait, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a vitézi telkek mintagazdaságokká alakulhassanak át és nagy hivatásuknak megfelelhessenek.

Azért állítom a Vitézi Rendet a tanítás szolgálatába, mert nagy erkölcsi tekintélye és tagjainak hazaszerető áldozatkészsége alkalmas eszközök arra, hogy a vezetőköröket a gyakorlati többtermelés megvalósításában hathatósan támogassák.

A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskoláját ünnepélyesen megnyitom és a mai napon rendeltetésének örök időkre átadom.

Köszönetet mondok elsősorban a nemes lelkű alapítónak, Pálóczi Horváth Istvánnak, ki a szükséges épületek és föld felajánlásával a kezdeményező lépéseket megtette és ezen iskola alapjait lerakta.

Köszönetet mondok a földmívelésügyi kormánynak, aki a rendelkezésre álló törvényes keretek között megadta az anyagi lehetőségét annak, hogy ez az iskola áldásos működését megkezdhesse, a tanügyi felügyelet gyakorlása folytán annak szakiskolai jellegét biztosította és további erkölcsi és anyagi támogatása mellett a fejlődés lehetőségeit megadja.

Végül köszönetet mondok mindazon törvényhatóságok-nak, testületeknek és magánosoknak, akik nemes lelkű adományaikkal, alapítványaikkal és önzetlen munkálkodásukkal az iskola létesítéséhez hozzájárultak.

Magyar Gazdák és Gazdaifjak!

Munkáljátok meg földeteket lelkes kitartással, de nyílt és világos elmével, hogy azt megtarthassátok és a majdan utánatok következőknek sokkal gazdagabban és termékenyebben adhassátok át, mint ahogy Ti azt atyáitok áldott kezéből átvettétek.”

 

Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola

Az iskola alapítója, Pálóczi Horváth István élt azzal a lehetőséggel, hogy adományozásával kapcsolatban kikötéseket tehessen. Feltételeit a "Felajánlási okirat"-ban rögzítette. Ebben - többek között - kikötötte, hogy az adományozás megörökítése végett a főépületen a saját költségén egy emléktáblát helyezhessen el.

1944 őszén az emléktáblát leszerelték, és a helyi katolikus templom kriptájában rejtették el. Az emléktábla hollétéről az egykori iskolaigazgató, Gudricza István leánya 1995-ben írt levelében tájékoztatta dr. Szikora Ferenc esperes plébánost, aki mit sem tudott arról, hogy mit rejt a templom kriptája. Az iskola nevelőtestületének és Pável Istvánnak, az iskola akkori igazgatójának kezdeményezésére a fenntartó, Pest Megye Önkormányzata és Örkény község önkormányzata engedélyezte az emléktábla eredeti helyére történő visszahelyezését és újraavatását, amelyre 1995. május 12-én került sor az alapító utolsó élő gyermekének, Pálóczi Horváth Zsuzsannának jelenlétében.

Az iskola ekkor vette fel alapítójának, Pálóczi Horváth Istvánnak nevét.

 

Az első két évtized

 Az Országos Vitézi Szék és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően, az iskola 1926-ban, az alsó fokú mezőgazdasági szakoktatási intézményhálózatba tagozódott be. A szakoktatási intézmények közül  csak ennek az iskolának volt kiemelt célja a vitézek és a vitézi várományosok képzése. Egyedi volt abban a tekintetben is, hogy a Vitézi Rend egyetlen mezőgazdasági oktatási intézménye volt az országban. 
Az iskolában elméleti és gyakorlati oktatást folyt. A tanulók folyamatos képzésben részesültek a háziipari faragómunkákban, valamint a kosár-, seprő- és kefekötésben. Az elméleti oktatás tantárgyai a növénytermesztésre, a kertészetre és szőlőművelésre, valamint az állattenyésztésre helyezték a hangsúlyt.
Ezen kívül naponta háziipari oktatást, valamint testnevelési gyakorlatokat is tartottak, továbbá heti egy órában hittant is tanítottak az iskolában. 
A gyakorlati képzésre rendelkezésre állt a 15 kat. holdas vitézi telken kialakított mintagazdaság, és a pusztavacsi klementínai kerületben fekvő 200 kat. holdas földbirtok. A tanulók, ezeken a területeken sajátították el a szaktárgyakat oktató tanárok irányításával, a gazdálkodáshoz szükséges talajművelési-, növénytermesztési-, állattenyész-tési-, erdészeti-, üzemtani-, szőlő és kertművelési gyakorlati ismereteket. Az iskolában háziipari oktatást is tartottak, amelynek célja az volt, hogy a tanulók fejlesszék kézügyességüket, és megfelelő jártasságot szerezzenek a kosár-, seprő- és kefekötésben, valamint a faragómunkákban. A háziipari oktatást hétfőtől péntekig, délutánonként tartották meg, a napi rendelkezések alapján. 

 

Átmeneti időszak 1944-1949-ig

A front 1944 novemberében érte el a községet, az iskola kiürült, a tanulók és a tantestület elhagyta az intézményt, a Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolája beszüntette tevékenységét.

Az oktatás, az iskola nevelőinek kezdeményezésére, 1947-ben indult be aranykalászos gazdaképző tanfolyam megszervezésével. A tanfolyamon a képzés két fő célt szolgált. Egyrészt a községben és a környező falvakban élő egyéni gazdáknak nyújtott sokoldalú szakmai ismereteket a termelés színvonalának emelése érdekében, másrészt fontos volt a pedagógiailag szervezett oktatás beindítása, az iskola további fennmaradása érdekében.

 

Felnőttoktatás 1949-1954-ig

Az országban kialakult politikai helyzet és az ennek eredményeként a gazdaságban, ezen belül a mezőgazdaságban bekövetkezett átalakulás szükségessé tette a széleskörű mezőgazdasági szakmunkásképzés beindítását a felnőtt dolgozók körében is.

Az államigazgatási szervek, elsősorban az FM, kénytelen volt meghozni hivatalos intézkedését a kialakult politikai helyzetnek és a gazdasági igényeknek megfelelően. Így került sor az iskola átszervezésére, a kor követelményeihez igazodó oktatási forma beindításával. Az iskola hivatalos neve 1950. szeptember 1-jétől: Mezőgazdasági Főgépészképző Iskola.

 

Érettségizett hallgatók oktatása 1954-1962-ig

Az intézmény ebben az időszakban egyedi szerepet betöltő iskolatípus volt a magyar iskolarendszer struktúrájában. Az örkényi mezőgazdasági iskola érettségizett tanulók részére nyújtott mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzést. Ez az iskolatípus azokban az években nem volt jellemző sem az ipari, sem a mezőgazdasági szakoktatás területén.

A tanfolyam bentlakásos rendszerű volt, minden hallgató teljes ellátást (élelmezés, lakás, ágyneműmosás, munkaruha) kapott, és a tanulmányi eredményétől függően 180-280 Ft ösztöndíjban részesült.

Ezen oktatási forma illetve iskolatípus 8 év után szűnt meg, amely idő alatt 340 érettségizett tanuló szerzett szakmai képesítést az iskolában és került ki a mezőgazdaságba.

 

Felnőttoktatás 1962-1965-ig

Az iskolában az érettségizett hallgatók utolsó évfolyamának oktatásával párhuzamosan beindítottak 1 osztály, felnőtt hallgatókból álló, 5 hónapos traktoros-gépész tanfolyamot. A tanfolyamot követően 30 fő tett eredményes szakmunkásvizsgát, és ez képezte az átmenetet az új felnőttoktatáshoz, amely három évig tartott. 1962. szeptember 1-jétől 1965. június végéig évenként 8, összesen 24 osztályban 607 felnőtt dolgozó vizsgázott eredményesen a mezőgazdasági gépszerelő szakmában.

1964-65-ben még mezőgazdasági öntözőgépész-oktatás is folyt, egy 12 fős osztályban. Ez a tanfolyam különleges szakképzést nyújtott a siófoki Állami Vízgépészeti Vállalat részére.

 

Ifjúsági szakmunkásképzés 1965-től

1965-ben az örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola újabb mérföldkőhöz érkezett. Közel negyvenéves fennállása alatt csak felnőttek képzésével foglalkozott. Az ifjúsági szakmunkásképzésre való áttérés tette lehetővé az igazi iskolává válást, valamint a fejlődés távlati lehetőségét.

Az iskola 3 tanteremmel rendelkezett, amelyek nem egy épületben voltak, és közülük csak egy felelt meg az előírásoknak, az elfogadható légköbméter és a megvilágítás szempontjából. A tantermek berendezése, felszereltsége megfelelő volt, a szükséges szemléltető eszközök a rendelkezésre álltak.

A gyakorlati oktatás négy műhelyben, gépszínek alatt, illetve a szabadban folyt. A műhelyek közül a szervizműhely korszerűen felszerelt, technológiailag elfogadható szintű volt, azonban az erőgép- és a munkagép-műhelyek nem feleltek meg az oktatási követelményeknek.

Az iskola alapítása óta minden oktatási formában bentlakásos intézményként működött.

 

Növénytermesztő gépészek

Ilyen alapokon indult meg a hagyományos értelemben vett ifjúsági szakmunkásképzés az örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában 1965-ben, a növénytermesztő gépész szakmában, felmenő rendszerben három évfolyamon, évfolyamonként 2-2 osztályban.

1975 után - amikor az iskola áttért az egységes, tagozat nélküli képzésre - a leglényegesebb változás a tárgyi feltételekben következett be. 1980-ban Örkényen új általános iskolát építettek, és a régi 10 tantermes iskola épületét, a szakmunkásképző iskola kapta meg tanügyi épületnek. Ez a minőségi változás tette lehetővé a következő évek fejlesztő és bővítő munkáját.

 

Mezőgazdasági gépszerelők

Az iskola fejlődése, személyi és tárgyi feltételeinek javulása következményeként 1980-ban újabb, a mezőgazdasági gépszerelő szakmával egészült ki az ifjúsági szakmunkásképzés. Így az iskolában most már két szakmában, 12 osztályban folyt az elméleti és a gyakorlati oktatás.

Ifjúsági szakközépiskolai képzés

Újabb mérföldkő és egyben jelentős minőségi változás volt az iskola történetében az 1989-ben beindított ifjúsági szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzés. A szakközépiskola két fő feladata a felsőfokú továbbtanulást biztosító általános műveltség és a szakképesítés nyújtása volt. A megszerzett érettségi-képesítő bizonyítvány egyrészt középiskolai végzettséget tanúsított és a felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosított, másrészt szakmunkás-munkakör, illetve egyéb szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére képesített.

Az 1989-től eltelt 12 év – ha rövid időnek tűnik is – az iskola életében meghatározó jelentőségű volt, mert stabil alapot teremtett az iskola megújulásához, szakképzési rendszere korszerűsítéséhez, kellő tapasztalattal vértezte fel a nevelőtestületet a világbanki szakközépiskolai modell bevezetéséhez.

 

Telefon- és hálózatszerelők

1989-ben – egy rövid időre – új szakmával bővült az oktatás, megindult a telefon- és hálózatszerelő szakmunkások képzése. A bővítést az iskola mikrokörnyezetében bekövetkezett változások követelték. A telefon- és hálózatszerelő szakmunkások a Magyar Posta területén az országos föld feletti és föld alatti távközlési hálózatban építési, felújítási és karbantartási munkákat végeztek, a helyközi és helyi vonalak hibáit hárították el.

E szakma oktatása az iskolában nem volt hosszú életű. 1995-ben a Matáv úgy döntött, hogy országosan mindössze két iskolát támogat, ezek biztosítani tudják a vállalat munkaerő-szükségletét. Az örkényi szakmunkásképzőtől megvonta a támogatást, ezzel a telefon- és hálózatszerelő szakmai képzés megszűnt.

Áttérés az új rendszerű szakképzésre

A szakképzés rendszerének megújítása, az új közoktatási törvényre épülő, önálló törvényi szabályozással történt meg. A szakképzés a tankötelezettség teljesítése, a 16. életév betöltése után kezdődhet.

A törvényi szabályozás változása azt jelentette, hogy a hagyományos hároméves szakmunkásképzésre, az intézmény utoljára az 1997-98-as tanévben iskolázhat be 8 általánost végzett tanulókat.

Az 1999/2000-es tanévvel egy 35 éves fejezet zárult le az iskola történetében.

 

Világbanki képzés 1998-tól

Az iskola - a Világbankkal kötött szerződés értelmében - az 1998/99-es tanévtől indította be világbanki képzés keretében a 4 éves szakközépiskolai oktatást mezőgazdasági és vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportban fiúk és lányok részére. Az utóbbi szakmacsoport tanulóinak magas színvonalú gyakorlati képzését a 2000-ben felépült tankonyha és tanétterem biztosította.

A képzés célja mindkét szakmacsoportban: a mezőgazdaság, a vendéglátás és az idegenforgalom számára korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, az idegenforgalomban és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokban középfokú képesítéshez kötött munkakörök betöltésére, az érettségi vizsga után felsőfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás képességének megszerzésére.

 

Napjaink Pálóczija

Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban is megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak, egységes, országos hálózatba szervezték az agrár-szakképző iskolákat, kialakították az Agrár-Szakképző Iskolák Hálózatát. Ennek eredményeként iskolánk 2013. augusztus 1-jétől a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába került. Új fenntartónk célul tűzte ki a szakképzés megújítását, ebben nyertes lehet a mezőgazdaság. A megújuló képzés legfontosabb eleme a gyakorlati tudás átadása, megszerzése, melyre kiváló lehetőséget biztosít iskolánk 18 hektáros  tangazdasága, illetve a külső gyakorlati helyek.   

Jelenleg a hároméves képzés keretében mezőgazdasági gépész, ráépüléssel további egy év múlva mezőgazdasági gépszerelő végzettséget szerezhetnek a nálunk továbbtanulók, így négy év alatt két szakma megszerzésére van lehetőség.

Új szakképesítésként a 2017/2018-as tanévben került bevezetésre a kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó képzés.

A szakmai bizonyítványt szerzett tanulók számára 2 év alatt nappali vagy esti tagozaton biztosítjuk az érettségi vizsgára történő felkészítést, ezzel is elősegítve az érettségi, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a további szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét.

A felnőttképzés során a jelentkezők 25 szakma közül választhatnak.  

Testvériskolai kapcsolatot tartunk a spanyolországi Katalóniában működő La Escuela Joviat de Manresa vendéglátós iskolával, valamint a quintanes-i Escola Familiar Agraria-val, illetve Erdélyben a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával.

Intézményünk saját, kétszintes kollégiummal rendelkezik, ahol 120 tanuló elhelyezésére van lehetőség. Négyágyas szobák, konyha, társalgó, mosókonyha, kondicionáló terem, valamint tágas tanulószobák, könyvtár, különféle közösségi programok szolgálják a tanulók igényeit.

 

Örkény, 2018. április 27.

Hírek, információk